Gondolt már Ön arra, hogy az egyetemisták élete nem csak fenékig tejfel? Hogy bizony nekik is rengeteget kell azért dolgozniuk, hogy kellőképpen tudjanak teljesíteni az órákon, a vizsgákon? Nos, és akkor még szóba sem került a szakdolgozat, mely a végső nagy megmérettetés, s amire lehet, hogy éveket kell szánni. A dolgozat bár csak a diplomakötés révén nyeri el végső formáját, ám addig is rengeteg munkaórát kell belefeccölni, hogy működjön is a történet. Gondoljunk bele: már maga az a feladat sem lesz egyszerű, hogy megtaláljuk a számunkra ideális témát, amiben elmélyedve olyan dolgozatot leszünk képesek írni, ami megfelel az elvárásainknak. (Hacsak nem az az elvárásunk, hogy mindegy, hogy hogyan, csak jussunk el valahogy a diplomakötés meglétéig.) A téma megtalálása után jönnek csak az izzasztó részek, amikor el kell olvasni kismillió szakkönyvet, ami aztán az alapját fogja adni annak, amit a diplomamunkánkban lefektetünk. Érdemes erre a részre és a konkrét megírásra elegendő időt szánni, hiszen ha összecsapjuk, mert mondjuk nem lesz elegendő időnk arra, hogy megfelelően írjuk meg a szakdolgozatunkat, azzal olyan végeredményt fogunk kapni, ami nem biztos, hogy híven fogja tükrözni azt, amiért anno belekezdtünk a téma megírásába. A diplomakötés tehát mindenképpen olyan szöveget kell, hogy érintsen, ami már teljes egészében kész van.